H.Gábor Erzsébet
Tetőzni bajt
A dús folyónak árja már
a parton majdnem átszaladt,
az ég szeméből ennyi könny,
tán évek óta nem szakadt.
A búza szára vízben állt,
a nyár hiába küszködött;
az Úr akarta! - Így legyen!
S a víz győzött a tűz fölött.
A gazda kérges szíve fájt
- hajolva dőlt a búzaszár -,
az égre nézett - Istenem,
kenyérre így se futja már!
Tetőzni bajt még, hogy lehet?
S a gát a végen átszakadt,
s az őrült, gyilkos vízözön
tarolva dúlt a fák alatt.
2014.06.27.