H.Gábor Erzsébet
Mire vársz a görbe hátú fák alatt?
Mire vársz a görbe hátú fák alatt?
Azt hiszed, az ősz után még nyár lehet?
Rút az idő, alaposan rászedett,
redőzve rád mélybarázdás árnyakat.
Áldozóban már a napod, alkonyul,
pókfonálnyi könnyű álmod elrepült,
mézes borból asztalodra nem került,
torkod emlék fojtogatja, elszorul.
Száraz ágból hajtás soha nem fakad -
lábad elé hullik le egy rőt levél,
hajlott hátú fák alatt a szél zenél,
vigaszod a rőzselángú tél marad.
Míg a lélek el nem hagy, a szív remél,
s majd a vámnál megfizetünk mindenér’.
2014.06.28.