Én házat építenék a szeretetnek,
kinyitott ajtaján ti is bemehettek.
Kő-erős falait díszíteném dúsan,
betérnének ide elfáradtan sokan.
Fehér fény ragyogás tölti be a teret,
hűs, csendes békére találnak a lelkek.
Szíve őrömét érzi a boldogtalan,
bűn terhét lerakva lép tovább gondtalan.
Szemedről letörlik fájdalmad könnyeit,
a társtalan igaz barátokra lel itt.
E helyen mindig győz a jó, az igazság,
nem földi hely ez, hanem égi mennyország.