Munkásélet...
Írta: Jack51 Dátum: Július 03 2014 05:46:15
H
Isten! Hogy áll most bús hazánk kegyedben,
ha nincs az embernek joga semmihez sem?
Kezéből selyem és kelme bőven terem,
ő meztelen jár, s gyomra kong üresen.
Teljes hír
Isten! Hogy áll most bús hazánk kegyedben,
ha nincs az embernek joga semmihez sem?
Kezéből selyem és kelme bőven terem,
ő meztelen jár, s gyomra kong üresen.
Lakóparkot épít, neki otthona sincs
lakásra nem jut, élete csak ború
keze nyomán halmokba terül a sok kincs,
övéinek élete borús, szomorú
Kemény munkáján híznak a tétlen urak,
s a néma éj, gyötört panaszára borul
Gyalázat! Isten, végre emeld fel uram,
elég volt hangtalan nyomorogni alul
A sorsotok e Földnek a sorsa, hiszen
minden örömbe, bajba követ titeket,
s ha osztályrésze boldog idők sora lesz,
e szebb jövő érdeme is a tietek.
Miféle ember az, kit a köznek ügye
e szókra indít "Nincs vele semmi közöm"
feledjétek a bamba közöny szavait,
a föld tiétek, s rajta akár az özön,
tenger sokan vagytok emberek. E nép
mindeddig csak etette a tolvajokat
s éhbért kapott cserébe, ígéreteket,
mely oly hiszékeny, jót, rosszat befogad.
Alattomban ül rajtunk e siserehad
a Duna parton az idegen hatalom
csak arra éhes, hogy kirabolja, amit
a szorgos kéz teremt a magyar ugaron.
Szép hazánkért fáradjon két kezetek
és tiszta szándék óvja nehéz utatok,
majd megkapjátok, mind a jutalmatokat,
ha majd a szebb jövő szívünkbe ragyog.