Múlt, jelen, jövõ.
Írta: Babian Dátum: Február 13 2008 11:01:54
I
S ha rájövünk, saját cselekedeteink súlyára,
A jelenben tegyünk úgy, hogy jövõnk azt meg ne bánja
Teljes hír
I


Múlt, jelen, jövõ.


A múlt nem más, mint történelem,
Amin változtatni semmit nem lehet.
Tanulni belõle annál többet kellene.
Keveset okul a múltból az ember,
Pedig ha észre vennénk, hol hibáztunk,
Nem ismételnénk folyton önmagunk.
Az okos ember a hibáiból tanul,
Ennek tanulmányozására, hasznos a múlt.
A baj csak abból adódik,
Ha elménk, folyton a múlton rágódik,
S közben elrepülnek a jelen percei,
S így nem tudunk hatékonyan a cselekvésre koncentrálni.
Szomorkodunk, hogy kellett volna tennünk helyesen,
És, hogy a sors, miért épp engem büntetett?
Hiányzik belõlünk az ön ismeret,
A mások hibáját fedezzük csak fel.
Vizsgálni kéne sokszor azt is ám,
Hogy amit én adtam másoknak,
Sorsomban, hogy tükrözõdik vissza már?
S ha rájövünk, saját cselekedeteink súlyára,
A jelenben tegyünk úgy, hogy jövõnk azt meg ne bánja.
Mert a jelen az, ami mindennél többet ér,
Mert csak a most pillanatában tudunk tenni magunkért, és másokért.
Figyelmünket koncentrálni, a most pillanatára kell,
Mert a múltban és jövõben cselekedni nem lehet.
A most pillanatában ne légy lusta és rest,
Mert a jövöd alakulásában, nagyon megbánod ezt.
Ha bármit is teszel, mindig a jelenre koncentrálj,
Mert az élet rövid és gyorsan tovaszáll.
A múló idõvel versenyezni nem lehet,
Addig tedd a dolgod jól, amíg teheted.
Mi volt a múlt, mi lesz a jövõ, fontos ez?
A lényeg az, hogy a most pillanatában,
Érvényesüljön a Hit, Remény és a Szeretet!
S így a jövõd alapja biztos, hogy csak jó lehet.