Éld meg,hogy szép-e világ,
s hogy érted nyílva-nyílik
rajta sok szép virág.
Éld meg,hogy eláraszt a
szépség,s minden gondod
elűzi az égi kékség,s téged
vár a tavaszillatú térség.
Éld meg,hogy életed
minden perce igaz ünnep,s
hogy gondjaid messze-
messze szállnak,s csillagos
éjszakákon álomtündérek
táncukkal téged várva-várnak.
Éld meg az örök tavasz
boldog dalát,s lágy szívedben
halld-halld madarak
csilingelő,csicsergő szavát.
Éld meg,hogy nincs örök
elmúlás,csak igaz élet,s
megélsz még sok őszinte
napot és még sok szépet.
Éld meg galamb lelkű
lelkeddel,hogy messzire
szállsz,s vágyott álmaidra
többé álmodozva,
vágyakozva nem vársz.
Éld meg,hogy téged
mindenki őszintén szeret,
s imádva téged igaz
szívvel,csak rád nevet.
Éld meg,hogy lelked
így majd örökké tart,s
gond nélkül változol,s ha
eljő az igaz fény benne
soha el nem kárhozol.
Éld meg mi szép...
éld meg mi élet,
éld meg tiszta szívvel
az igaz kedvességet.
Éld meg-e létben,hogy
élsz,hogy a léttől nem
félsz,s ha eljő az idő,
akkor tiszta lélekkel
majd hazatérsz.
Éld meg,hogy igaz
valód nem volt csak
egy álom,s én is
megélem majd,hogy
boldogságod nem
hiába várom,s könnyebb
lesz majd nékem is...
halálom...
Ádám J. Csaba 1993. április 13.(kedd)