Szétrebbent Kalasnyikovok között
szertefoszló madárszárnyak.
Nem vigyáztak az angyalok. Törött
lelkekben szétfolyik a bánat...
Sötétben veszekszik a józanság. Dühödt
Jövőbelátók varázsgömbjüket szidják.
Elborzaszt a messzi sejtelem. Szűköl
a megszorult idő. Fájni kezd. Nyisd rám
ó,Te mindennek atyja! Engedd, ujjaim
között elfolyni csendben végleg...
Ha vérem mégis kutatná titkait a létnek
szabadon játszhassak a lélek húrjain .
Már nem várom, hogy érts meg…