Az én hajnalaimból
Írta: iytop Dátum: Augusztus 09 2014 18:26:41
V
Az én hajnalaimból kimentem a Te búzatábládra,
úgy ahogy Te parancsoltad,
hogy kévéket és kereszteket rakjak,
áldásra tegyem őket.
Teljes hír
Az én hajnalaimból kimentem a Te búzatábládra,
úgy ahogy Te parancsoltad,
hogy kévéket és kereszteket rakjak,
áldásra tegyem őket.
Énekeltek az aratók,
hátul félénken egyedül,
könnyeket ejtve,
mint a szerelmem ...
egyedül szótlan,
hajlongva,
s a kévéket összekötötte könnyezve.
Tikkasztó a hőség, éget a Nap,
homlokom lehajtva,
gondolatom cselekedett,
vágytam, hogy eljöjjön az este,
hogy udvarodba vigyem a kévéket,
jámbor szeretetemmel,
alázattal összekötve.
Uram, lám az este húzódik a völgyre,
munkásaid sorra hazatérnek,
és nyomukban én is, hallgatagon, félénken ...
könnyezek,
mint kedvesem.
Annyira szégyellem,
oly keveset gyűjtött össze,
Te ismered a forróságot,
fáradozásuk, küszködésük,
nem szerzett boldogságot.
Itt az Éj és engedd, hogy mellettük aludhassak,
a Te munkádat végeztük,
Szent lábaidnál engedd hadd nyugodjak le,
mint szerelmem,
és holnap reggel boldogan
elébe nézhessek a boldogságnak,
amiért szenvedtem.