Kezembe veszlek
Írta: kormi37 Dátum: Február 14 2008 13:03:01
Símogatlak, becézgetlek, mint egy virágot,
Karjaim között megtalálod a boldogságot.
C
Teljes hír
Úgy veszlek a kezembe, mint egy kelyhet,
Vigyázok rád, hogy össze ne törjem a lelked.
Símogatlak, becézgetlek, mint egy virágot,
Karjaim között megtalálod a boldogságot.
Szívemet kitárom feléd, mint egy aranykaput,
Nézd meg, hogy mi található benne, ami neked talán új.
Forróság, kéjek városa ez talán legbelül,
Ahol két szív egymásra talál, és egyesül.
Akarlak, óvlak, Téged örökre,
A kezembe tartalak, és szeretlek mindörökre.
Elveszni a nagyvilágban soha nem fogunk,
A két szív majd eggyé válik, így akartuk.
A lelkünk száll a fellegekbe a kéjtõl,
A legszebb perc lesz, amit együtt átélünk.
Öröm könnyeid hullanak, majd a földre,
Elnyeli, majd a patak, és nem sírsz soha többet.
Lebeg a lelkünk a magasba a felhõk között,
A két szív összefonva, bennünket, már össze kötött.
Hófehér galamjaim gyertek repüljetek velünk,
A boldogságot hoztátok el nekünk.
Repülünk ketten a végtelenbe,
Így boldogan éljük életünket a nagy szerelemben.
Piros ajkad, olyan mint a rózsa,
Kinyílik egy szóra.
Ölelõ karomat óvatosan a derekadra teszem,
Forr már a vérünk, egyre erõteljesen.
Eltûnünk csendesen, de nem örökre,
Vörösrózsák, igazcsókok közepette.