Élet-töredék IV.
Írta: LouisdelaCruise Dátum: Február 14 2008 19:59:04
Míg egy lezárt ládikának mélye;
Mely õrzi, oly annyira féltett titkaimat!
C
Teljes hír
Padlás
Már nem szunnyad, rég kihúnyt,
Parazsam már csak hamu és üszök;
Mint ódon, porlepte padlás,
Hol kacatjai, mind' a múltba fúlt!
- Nesztelen, homályos álló-kép,
Itt-ott megsárgult, oszló papírlapok,
Mely huzat-szórta ócska holmik,
Mik hûen õrzik múltjuk emlékét.
Régi verthem, s még óbb, rosszka lakat,
Csikorgó, - rozsdás, vert retesze,
Míg egy lezárt ládikának mélye;
Mely õrzi, oly annyira féltett titkaimat!
S e kopott láda, hol száz és száz év,
Mint, majd'-felejtett könyvem rejtekhelye;
Mely törékeny életem szemezte anno,
S most fedi fel, oly rég-feledett történetét!
20071029
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!