Magunkról magunknak
Írta: farkas viola Dátum: Szeptember 09 2014 12:02:10
V
Egyfolytában ijesztgetem
A közellévőket,
Ha nem vigyáznak magukra,
Pont ilyenek lesznek.
Teljes hír
Magunkról magunknak
Egyfolytában ijesztgetem
A közellévőket,
Ha nem vigyáznak magukra,
Pont ilyenek lesznek.
Nektek is most újra mondom:
Az öreg már gyenge,
Fogadjátok a tényeket,
Ha kihagy az elme!
Elromlanak szerveink mind,
Vagy ki is potyognak,
Lábaink meg csiszeg-csoszog,
Az ágy felé húznak!
Fáj a feje, fáj a háta,
Epéje és mája,
Kikiabálja panaszát,
Be a nagyvilágba.
Ha még ír és fel is lépne,
Ez tartja életben!
Hallgatóság azt gondolja:
Menne a „fenébe”!
Kritikai érzékem nagy,
Ha közönség vagyok,
Orra alatt ne dünnyögjön,
Kiáltson jó nagyot!
Mondókáját adja elő
Kedvemre, színesen,
Kápráztasson szövegével,
Hallgassam, szívesen.
De fontos a megjelenés!
Nekem szép is legyen!
Hódítson a varázslata,
Csorduljon a szívem.
Nekem is meg kell tanulnom
Ezt a fontos szabályt,
Fűnek-fának elmondhatom
Sírva azt, hogy mi bánt!
Költők és a novellisták
Mindig hadakoznak,
Felolvasó estjeiken,
Hány percet mondjanak?
A vers rövid, írás hosszú
És főleg, unalmas!
Fárasztó a nagy figyelem,
Modorunk, siralmas.
Kláris Irodalmi Körben
Meg volt határozva,
Öt percet nem lépheti túl,
A búbánat hossza!
Idős ember elvesztette
Már az érdeklődést!
Fülhallása sem a régi,
Ne legyen sértődés!
Én is jobb, ha befejezem,
Ne untassak senkit,
Ne haragudjatok meg rám,
Ha bántok, valakit!
Budapest, 2014. szeptember 5.