Szerencsés vagy! Nem áldozat,
Kaptál egyetlen életet!
Hát érezd jól magad!
Tõle, s belõle születtél!
E kettõ költeménye, aki, te lettél!
Másik kettõsbõl, máskor,
Más lehetnél, máshol!
Neked meg kellett születned,
Ott, akkor, mikor kellett!
Nem lehet másnak lenni,
Neked kell megélni!
Itt és most!
Minden pillanat az életed!
Csak, e kettõsbõl élheted!
Õk taníthattak nevetni,
Õk óvnak,vigyáznak, hogy ne fájjon semmi!
Szeretetük tanított szeretni,
A búd, bánatod feledni.
Csak e kettõsbõl lehettél, ami vagy,
Más nem lehetsz, tiszteld magad!
Légy büszke, mert te, csak egy lehetsz!
Ilyen a világban, senki más nem lehet!
Mást is csak akkor becsülhetsz,
Ha önmagad, kellõképpen tiszteled!
Becsüld másban, a mást!
Tiszteld, a más szokást!
Te, és más, alkot egy új párt!
Te, és õ, alakít egy új szokást!
Tõle, s belõled, csak más lehet!
Két egyforma embert, senki nem teremt!
Mind más, és más!
Egyetlen, kettõsbõl teremtett alkotás!