Csábitásod
Írta: iytop Dátum: Szeptember 16 2014 05:40:36
V
Gyászként vert ki az üresség egy fekete sálat,
a csillagokkal együtt, mikor az alkony kínlódva kialudt.
Különös módon rohamozott meg mindent az éj,
a Hold sárgás fénye ... a klór-sárga fénye világít.
Teljes hír
Gyászként vert ki az üresség egy fekete sálat,
a csillagokkal együtt, mikor az alkony kínlódva kialudt.
Különös módon rohamozott meg mindent az éj,
a Hold sárgás fénye ... a klór-sárga fénye világít.
A régi, égő illatok eszembe juttatnak ...,
míg a sárga viasz a láthatatlanból beözönlik,
mint az áldozat füstje a mély szerelemben,
hol rácsodálkozik az egész Föld.
Tökéletesen elvarázsol... és mikor jöttél
végtelen, fekete szemeid megbabonáztak,
nehezek voltak, míg hideg melleid könnyűek,
karmazsinvörös ajkaid vágyakozóak, ám zavartak.
... Életem lényege a forró levegőben,
hajad árnyékában folyékonyan felvetődik,
mint egy vékony, tiszta hab, és sárga csipke,
pókháló ... mint a csillagok sugarai.