Gólya Géza
Írta: gufi Dátum: Szeptember 18 2014 09:59:44
V
Fény-sálat tekert nyakára;
fázott itthon szegény pára,
elszállt, s üdült Afrikába.
Teljes hír
Albert Ferenc
Gólya Géza
Fény-sálat tekert nyakára;
fázott itthon szegény pára,
elszállt, s üdült Afrikába.
Jött a tavasz, szép kikelet,
Géza így hazaérkezett.
Kelep-kelep kémény hátán;
máglya-fészek hűen vár rá,
messze lehet látni onnan,
van-e ebéd réten, tóban,
fel is reppen azon nyomban.
Sikló, béka ízes falat,
szereti a kicsi halat,
és ha tojást költ a párja,
ne éhezzen, hát leváltja,
nem sokára hazavárja.
Tojásból kis gólyák kelnek,
folyton folyvást mindig esznek;
szüleiknek komoly munka,
hogy az élelmet hasukba
megteremtsék napról napra.
Fészkükből mikor kinőnek,
levegőbe felröppennek,
próbálgatják nagy szárnyukat;
ősszel fogják batyujukat,
s megkezdik a vándorutat.