Jó iránytű kell
Írta: lambrozett Dátum: Szeptember 19 2014 00:03:00
V
S remélem, barátként fogad a
Duna-víz, ha lábam felé visz. -
Partja lépcsője nyugodt égisz,
hol megállhat lelkem vonata.
Teljes hír
És mondd, szereted Budapestet?
mindenütt por és füst, büdös van -
lennék inkább tán a kőkorban...
kacagott hangod, míg kérdezted.
Szám szélén néma válasz bujkált
de nyitották az ajkam rögvest -
nem hagyták, hogy poénod pörgesd
majd a szavaddal szavam kuszáld.
Széles levegőt vettem, s halld hát!
Pro és kontra...tisztelt barátom. -
Igen, kedvelem, mikor látom
az éjjel széjjel-szórt smaragdját,
mint ragyog, vakít a házakon...
Kicsiny, csillogó fény-cserepek. -
Képzeletben én ott lebegek...
szaporán hajt álom-járatom.
Vagy mikor sűrűn árad a nép
a lépcsők mentén, téren, utcán -
jön, egyre jön az ember-hullám,
közben a magány sarkára lép.
S remélem, barátként fogad a
Duna-víz, ha lábam felé visz. -
Partja lépcsője nyugodt égisz,
hol megállhat lelkem vonata.
Persze akad, hogy elegem lesz,
csömört okoz a duzzadt tömeg -
vágynám, legyenek apró kövek,
s velük agyam kidobóst rendez.
Tetszik a csönd és szokom a zajt,
el tudok bújni, ha bánt a fény -
közöny is van, de sok érző lény,
csak iránytű kell, mi Jóra tart.
És mindegy hol laksz,
ha így haladsz.