Mégis felénk repült...
Írta: Ariadne Dátum: Szeptember 23 2014 04:53:08
V
Ablakon kinézve, nézem a felhőket,
szebbnél szebb színben tündökölnek.
Szinte állnak némán, mozdulatlan,
szélüket élesen megvilágítja a nap.
Teljes hír
Ablakon kinézve, nézem a felhőket,
szebbnél szebb színben tündökölnek.
Szinte állnak némán, mozdulatlan,
szélüket élesen megvilágítja a nap.
Most egy kismadár száll közelembe,
az ablak előtt szinte megáll a levegőben.
Kíváncsian benéz, rám tekint,
mintha, mondani akarna valamit.
Talán épp a kedves küldte,
abban, hogy benézett, ott az üzenete.
Õ is benéz majd nemsoká, tudja, várom már,
gondolata nálam, gondolatom Nála jár.
De mi ez a sötét árny a madárka felett?
Nagy fekete madár egy másikat kerget.
Jaj ne meneküljön, ne szálljon erre,
nehogy az én madaramat, a nagy észre vegye!
Mégis felénk repült a kergetett madár,
s madarammal szálltak tova már,
elnyelte őket a látóhatár.
Azóta várom, visszatérő madárkám…