J. F. VON EICHENDORFF: AZ ÉJ
Írta: Szollosi David Dátum: Szeptember 24 2014 04:33:28

---

H

Mi szép az álom éjjel
Még csend-erdő ölén,
Hol régi monda vész el
A fák sötét közén.

---

Teljes hír

---

Die Nacht

Wie schön, hier zu verträumen
Die Nacht im stillen Wald,
Wenn in den dunklen Bäumen
Das alte Märchen hallt.

Die Berg im Mondesschimmes
Wie in Gedanken stehn,
Und durch verworrne Trümmer
Die Quellen klagend gehn.

Denn müd ging auf den Matten
Die Schönheit nun zur Ruh,
Es deckt mit kühlen Schatten
Die Nacht das Liebchen zu.

Das ist das irre Klagen
In stiller Waldespracht,
Die Nachtigallen schlagen
Von ihr die ganze Nacht.

Die Stern gehn auf und nieder -
Wann kommst du, Morgenwind,
Und hebst die Schatten wieder
Von dem verträumten Kind?

Schon rührt sichs in den Bäumen,
Die Lerche weckt sie bald -
So will ich treu verträumen
Die Nacht im stillen Wald.
_____________________________


Az éj

Mi szép az álom éjjel
Még csend-erdő ölén,
Hol régi monda vész el
A fák sötét közén.

Holdfényben hegynek csúcsa,
Mint gondolat, mereng,
Forrás csilingel, útja
Sziklák között kereng.

Fáradtan hullt a gyepre
Pihenni most a Szép,
Az éj, hogy árnnyal fedje,
Hűsítse kedvesét.

Erdők ölén lapulva
Egy hosszú éjen át
A csalogány mind fújja
Sopánkodó dalát.

Még föl-le csillagpárok,
De már a reg közel,
Te szél, a gyermekálmot
Mint árnyat fújod el?

Habár pacsirta ébred,
Mozgás kel ág közén,
Én álmodnám az éjet
Még csend-erdő ölén.

* * * * *