Enzsöl Ellák Irodalmi Szalon
Írta: farkas viola Dátum: Szeptember 26 2014 08:43:45
H
Enzsöl Ellák boldog atya,
Nézi, mit művel sok fia,
Jól használjuk-e a nevét?
Nem okozzuk-e szégyenét?
Teljes hír
Enzsöl Ellák Irodalmi Szalon
Enzsöl Ellák boldog atya,
Nézi, mit művel sok fia,
Jól használjuk-e a nevét?
Nem okozzuk-e szégyenét?
Falus Ottó is ránk figyel,
Sugallatot is ad, ha kell,
Itt van volt élete párja,
Együtt gondolunk reája.
Minden hónap első hétfőn,
Irodalom délután jön,
Hogy-hogy nem, de sokan vannak!
Csak ők tudják, hogy mit kapnak!
Vezető: Dombrádi István,
Magasra lépett a létrán!
Szobrászművész a javából,
Nem marad ki semmi jóból.
Művész lévén, sokoldalú,
Távol áll tőle a ború,
Vidámságát bor fokozza,
Ha gondja van, meg is oldja!
Dózsa Ari örökmozgó,
Minden problémát megoldó,
Primadonna, szubrett egyben,
Nagy kár, hogy csak elméletben!
Összetartja a csapatot,
E munka neki adatott,
Sosem fog megöregedni,
Ha ebben Isten segíti!
Busay Ferenc az élen,
Nem ülhet tovább a széken,
Ő a kezdetek fénypontja,
Bölcsességeit olvassa.
Most jönnek az írogatók,
Ilyen-olyan témát hozók,
Ügyesek, tehetségesek,
Verselnek és énekelnek.
Zsuzsa Mihály a csúcson áll,
Dalol, táncol, vagy konferál,
Fellépése humorból áll!
Nyereség, hogy itt van velünk,
Kit királyként ünnepelünk!
Kabainé Julika jön,
Könyve száma, mint az özön!
Gondolatvilága pörög,
Nem csapják be az ördögök!
Filipszkyné Baran Ica,
A társaság komolysága,
Megbízható, rendszerető,
Bohémoknál jó vezető.
Én is itt lennék a sorban,
Kellemesebb, mint pokolban,
Mit is mondjak? Jót, vagy semmit?
Csak nem túlzok? A mindenit!
Kiss Sarolta, spanyol szépség,
Nem hiányzik a képesség,
Nyugdíjas már, óvónő volt,
Jókedve, boldogságról szólt!
Györgyi Béla messziről járt,
Ránk pazarolta mosolyát,
Verseit jó szívvel mondta,
Azután el is dalolta,
Bécs lett neki új hazája!
Fodor Borbála Borika,
Költeményt kívülről mondja,
Hihetetlen jó feje van,
Örömtől ragyog, biztosan.
Győrffi B. Eszter a soros,
Újságíró ő, a szorgos,
Néha napján, ha erre jár,
Könyvbemutatót elénk tár,
Nem létezőt! Ej de nagy kár!
Albert Ferenc nem utolsó!
Igaz magyar, a vágtató,
Ismeri a történelmet,
Meglátogat harcmezőket,
Ápolja az emlékeket.
Több könyvében verseli meg!
Lakatos Péter nagy művész,
Sokrétű tudás, s benne ész,
Fellépése maradandó!
Mint egy szent prédikáció!
T. Ágoston Lászlónk is van,
Néha napján, súgom halkan,
Ő már mindenhol szerepel,
Sikere mindenkit leteper!
Többen vannak még fellépők,
Közönségből is verselők!
Tőlük bocsánatot kérek,
Elfáradtam: alig élek!
Szép napokat! Ennyit kérek!
Budapest, 2014. szeptember 12.