Ég-fátyol, Hold-palást
Írta: lambrozett Dátum: Szeptember 27 2014 00:02:00
V

Hallgat az Éjszaka, csukva a szája,
mert túl sok a titka, mit kileshetnénk. -
Ég-fátyol, Hold-palást...hiú a drága,
de tettben képtelen, bár mesélne még.

Teljes hír

(Erényért reményt)

Hallgat az Éjszaka, csukva a szája,
mert túl sok a titka, mit kileshetnénk. -
Ég-fátyol, Hold-palást...hiú a drága,
de tettben képtelen, bár mesélne még.

.....

Annyira szeretnénk hallani tőled
a régi regéket, a szét-szállt Időt. -
A hajdani kardos, tettrekész nőket
és férfit, ki egykor a harcban kidőlt.

Kik védték hazájuk, házuk, családjuk,
és tudj'isten mit még, mert akadt elég. -
Filmeken, képeken oly sokszor láttuk,
olvastuk könyvekben, ez milyen derék.

Jó lenne pár napig járni a múltban,
szippantva századok hős-erő szagát, -
középkor, újkor, most belétek bújtam
lássuk, mit mutattok, rajtam is palást.

Képzelet-lovamon vágtázom éppen,
rút csata-mezőkön hőköl a csődör, -
mögöttem-mellettem villogó fényben,
vöröslő karddal a hadtest elő-tör.

Jaj, oly sok a vér és oly sok a fájás!
Markolja lelkem éles düh, mi szaggat. -
El innen, el, hol várhat megbocsátás,
mindezen bűnre vaj'h ki az, ki adhat?

És ki adott áldást bősz katonákra?
Ki volt, ki útjukon Istennel hatott? -
Ekkora gaztett tavaszra vagy nyárra,
korra, életre sem volt soha nagyobb.

Mennék én tovább, de vége az éjnek,
jó lovam fáradtan, csapzottan baktat. -
Eleget láttam mindahhoz, hogy kérjek
(reggel, ha ébred) a Sorstól szánalmat.

.....

Hallgat az Éjszaka, csukva a szája,
mert túl sok a titka, mit kileshetnénk. -
Fátyol és palást, vér-ében rém-dráma.
S ad Sötét Számítónk...erényért reményt.

(2014. szeptember)