Léthargie
Írta: Rabe Dátum: Szeptember 29 2014 05:29:37
H
Kötél rostja marjon, vagy ital tüze hasson? Jöjjön hát a választás!
A könny békét ne adjon! Minden cseppje időpazarlás!
A holnap képe kísért, az első reggeli gondolat,
Ám a múltban ígért boldogság szüli a gondokat.
Teljes hír
Kötél rostja marjon, vagy ital tüze hasson? Jöjjön hát a választás!
A könny békét ne adjon! Minden cseppje időpazarlás!
A holnap képe kísért, az első reggeli gondolat,
Ám a múltban ígért boldogság szüli a gondokat.
"S te, ki már nem érzel, miben reménykedsz? Mi lenne a megoldás?
Ha életed bevégzed s nincs több erényed, marad a fohászkodás?"
Az őrjítő idő lassan telik. Nem mozdul a tört-tört mutató,
A másodperc percet nem ellik, végtelen s altató.
Száz és száz ábrándot temet el egy pillanat,
S a sötétedő jövőkép űzi el az álmokat.
"S te, ki már nem harcolsz, miért rimánkodsz? Miért állsz s kritizálsz?
Ha csatádat elveszted s bizalmad megremeg, elönt a bú s gyász?"
Az idegek dobja nem halkul el. Fejet fájdít a magas vérnyomás.
A nyugalom harsonája nem jajdul fel, idegőrlő elnyomás.
A párnán fekvén szavak gyötörnek, mik kínzóak s élesek,
Az álomból a zavarba űző lelombozó ítéletek.
"S te, ki már nem tervezel, hogy rendelkezel? Mi marad a választás?
Hűs nepenthe már nem enyhít létemen. A kéz a kötélre száll."