Szeretet hiánytól...
Írta: farkas viola Dátum: Október 13 2014 16:35:06
V

Döbbenet van bennem, hinni sem akarom,
Nekem, akinek ez legnagyobb vagyonom!
Egyre többen vannak, kik ezt nem ismerik,
Mert egyes-egyedül, magukat szeretik!
Teljes hír

Szeretet hiánytól…

Döbbenet van bennem, hinni sem akarom,
Nekem, akinek ez legnagyobb vagyonom!
Egyre többen vannak, kik ezt nem ismerik,
Mert egyes-egyedül, magukat szeretik!

Nem tanulták soha, vagy nem is akarták,
Ki hibázott akkor? Talán az iskolák?
Vagy az eszmeiség, Téves gondolkodás?
Hiányzik a szellem! Ki lehet a hibás?

Fiatalság része nem akar felnőni!
Nem képes, vagy nem tud, saját lábra állni!
Él a szülő nyakán, nem vállalva terhet,
Elvárja, amit kap készen, mit megehet!

Mi lesz, ha kihalnak az áldozó szülők?
Pedig mind jobb sorsot érdemelnének ők!
Ez már a végveszély! Nincsenek korlátok!
Nincs Isten-félelem! Itt a gonosz átok!

Milyen szép is lenne, ha szeretnénk egymást,
Oda-vissza szívből, tolnánk a haladást!
Visszakapnánk százszor azt a szeretetet,
Teremtő Atyánk is áldana bennünket!

Szeretet-hiánytól boldogtalan ember,
Eszét vesztve pusztít, gyilkol és láncra ver!
Ezek pokolbéli sátáni fajzatok!
Nem hallják a zenét! Tiszta égi hangok?

Szeretet küldi ránk éltető sugarát,
Fénylő Nap elhinti kedvesen mosolyát!
Ősszel is virágzik sok szépséges rózsa,
Könnyű szellő-táncban, lehull minden szirma!

Budapest, 2014. október 13.