Crescendo a visszhanghoz
Írta: Hullocsillag Dátum: Október 14 2014 20:34:38
V
Itt vagyok. Itt vagyok. Oly számtalan seb heged,
Könnyfodor zúgó patakjára apály tapad,
Midőn tündérek táncaként köröttem nevet
S bennem legbelül énekel csitító szavad.
Teljes hír
Itt vagyok. Itt vagyok. Oly számtalan seb heged,
Könnyfodor zúgó patakjára apály tapad,
Midőn tündérek táncaként köröttem nevet
S bennem legbelül énekel csitító szavad.
Még távoli e táj, még idegen: mit érzek,
Párától lappang minden, furcsa fényekben ég,
De írral lehel jajt és többé már nem vérzek;
Lakattalan ajtó a szívem, tágul az ég,
És az álmodni sem mert szabadság hangja hív:
Hogy tárjam a szárnyam, öleljem át a szelet,
Oltsa szomjam holdsugár, millió csillagív
És szívverésed szüntelen zaja: hogy szeret...
Béke és öröm most új játszótársak nekem.
Tavasszá csipp-csöppen a Toronybércek hava,
Itt vagyok: mert itt vagy, mert együtt ragyogsz velem,
Kivirágzik köröttünk a szirének tava,
És magamhoz szorítom az ismeretlen dalt,
Nem félek már, míg óvó szárnyad nem enged el,
Zuhanni nem hagy és a csillagok fölé tart,
És ha mégis sírnék - dallal csitít, s énekkel.
Itt vagyok: szívem szíveddel egy ritmust kongat
Csillogó nappal-ágyon és árnyas éjszakán,
Röptére csábítom a rezdülő hangokat:
Általuk csiholtan nevedre vágyó imám,
Mert míg hozzám közel érezlek lélegezni,
Visszhang-zamattal csilingel bennem: Ri... Ri... Ri...