Novemberi sorok
Írta: tenger Dátum: November 01 2014 19:48:38
V
Sötét mélyből jő e hónap
Sírokra gyertyát varázsol,
Megsúgva a fájó TITKOT
Még mindig nagyon hiányzol!
Teljes hír
Sötét mélyből jő e hónap
Sírokra gyertyát varázsol,
Megsúgva a fájó TITKOT
Még mindig nagyon hiányzol!
Eltelhet tíz év, vagy harminc,
Szívemben ott a sötét pillanat,
Mikor már kezed nem ölelt át,
Csak nyugodott sötét sír alatt!
Annyira bántanak régi szavak
Melyekkel fájdalmat okoztam,
Látod, most sírva borulok én
Holtságában is áldó porodra!
Annyira szeretném látni újra
Arcodnak örökség tavaszát,
Mint az a legkisebb gyermek,
Ki édesanya karjaiba hazavágy!
Annyira ki szeretném mondani
Minden bűnbánó mondatom,
De hiába mondanám én ki,
Üres lenne akkor is hajnalom!
Csak hullnak az őszi levelek
Takarva legszentebb sírokat,
Mely mellett a bűnbánó szó
Gyermekkönnyesen hívogat!
Csilloghat ezer fény márvány
A sírhalom, sírhalom marad,
Kit szerettem, most nem jöhet
Eszmélek, s a szívem szakad!
Ma gyorsabban esteledik
A tájat bevilágítja a fény,
Mely elköltözött szerettünktől
Ünnepélyes bocsánatot kér!
Szeretnék mindent jóvátenni
Újra megélni a legszebb hajnalt,
Melyben az én drága szerettem
A leges legszebb ANGYAL!
Várom már az igaz percet
Mikor már nem alázkodunk,
Várom a legszentebb percet
Mikor újra TALÁLKOZUNK!