Őszidő
Írta: Rezduleseim Dátum: November 07 2014 13:12:01
Gy.
Éltem őszbe halad, s hamar itt a tél,
csak lelkem őrzi már a derűt,
s a fiatalság friss leheletét.
Teljes hír
Őszidő
Éltem őszbe halad, s hamar itt a tél,
csak lelkem őrzi már a derűt,
s a fiatalság friss leheletét.
Testem sajog, s jajdul naponta,
homlokomon sötét felhők,
arcomon ráncok sorakoznak.
Csak a szemem, csak az mutatja még,
hogy odabent ezernyi láng, mi ég.
Ó, ki fogja e testet még így is szeretni,
ki fogja lelkemet tenyerébe venni?
Ki az ki szívemben lángot szít újra,
s felvisz a hegyre, a hátán, a csúcsra?
S ki az, ki majd ott lesz velem,
mikor tetteim méretnek patikamérlegen,
mikor szívemből a láng kihuny,
s hamuként a széllel szárnyalni indulok?
(Monori Andrea 2014.11.07.)