Akkor...
Írta: iytop Dátum: November 22 2014 05:42:30
H
Akkor, mikor utoljára láttalak,
kérdőjelben sötét volt a tekinteted,
megszeretted volna ismerni gyötrődésem gondolatait,
mint a Hold a tó mély vizét ... mikor kint sötét van.
Teljes hír
Akkor, mikor utoljára láttalak,
kérdőjelben sötét volt a tekinteted,
megszeretted volna ismerni gyötrődésem gondolatait,
mint a Hold a tó mély vizét ... mikor kint sötét van.
Nem akartál látni ...
Szemed előtt egy félóra leforgása alatt,
az életem filmkockái filmvásznadon leperegtek,
nem bújtattam el semmit ... hiszem, hogy ismersz.
Életem, ha drágakő lenne, összetörném ezernyi darabra,
összegyűjtve egy cérnaszálra fűzném,
és nyakadban tenném nyaklánc gyanánt,
és ha az élet egy törékeny dús virág lenne,
letépném, s hajadra tenném, mint egy koronát.
De Ő sajnos nem más, csak a szívem,
körvonalát ismerni kell,
szélei számodra ismeretlenek,
Te uralkodsz fölötte ... nem szeretheted.
Bárcsak egy keserű pillanat lenne,
mosolyodba virágozna szépen.
Hát ilyen a szeretet, élvezete végtelen,
hol a vágyak és a boldogság örök,
oly közel és oly messzi ez az élet,
de soha nem fogjuk megismerni igazi erejében.