Rézéjszaka
Írta: Sarolta Dátum: Február 19 2008 01:53:14

---

I
Az éjszaka leple nyargal fel az égre
Erre kis házra az éjszaka

---

Teljes hír

---

I


Télen az ablak kitörik helyébõl
Kicsípi a dér az esõ a zúzmara
Virága, a hó s esõ.
Az éjszaka leple nyargal fel az égre
Erre kis házra az éjszaka
Zubbonya vetül.
Ama szépséges fellegek
Hova terelitek bárányaitokat
Hol van a napfény?
Hol van a szivárványos szemöldökû
Nap, kinek Hold a szája,
S csillag orra?
Hova száll, hova megy e két nap
Gyönyörû?
Ahová talán a madár száll?
Oda hogy ringjon a fának
Kaszás ágán?
Nádszál fák ezek mint égõ
Máglyák a fekete ég a Holddal
S csillagokkal hímezve
Reánk borul fekete
Sötétség felnyargal az égre.
Királykodnak a csillagok,
S szaladnak a Hold elébe.
Olyan sötét az éj, hogy
A fák lombjukat csak úgy
Ide-oda röptetik és
Súgják-búgják, mikor lesz
Már vége az éjnek.
Csípõs ez az éjszaka,
Ránk szakad mint az éj
Zubbonya.
A nád surrog-burrog
A kis tó ráborul egy napon
Majd a szép szél szétszéled
És a sok lepke a szitakötõ
Táncot járja, hogy a szúnyog
Ibolyavirág szirmán táncolni
Tudjon,
Rávetül a Napfény, hogy e
Selyemfüggöny legyen
Palástja, palotája.
Itt sok bogár élt, de mind
Kihalt, hogy miért és hogy
Nem tudom.
A virágok pora hiányzik,
A neszezés.
Hogy surrogjon a falevél?
Leesik a fáról.
Kasza csendül
Az éjszaka szemén
Megpendül a nyár
És leszáll a sok nyári
Tündér.
Palástjukat rávetik a tóra,
Leolvasztják a jeget
Az éjszaka csak néz
Rájuk kerek szemével.
Mosolyog a Hold szájával,
Nagyokat fúj, mert ez egy
Északi ábránd, hogy miért,
Ki tudja már-már.
A békák és madarak halk
Csengõ zenéjét hallgatom Én,
Óv engem a szél minden bajtól,
Bûntõl.
A Nap királynõn tekereg a szél,
Hold királyfit fojtogatja a nyár,
Hogy ez a kettõ meg ne haljon
Csillagokat küldök értük,
Mert a szépségük szerint
Talán a legokosabbak is.
Holdfény, napfény, csillagáradat
Rám ragad az éjszaka a nappal
És a reggel.
Én csak mondom magamban
A hónapok neveit, január, február
S hónapok
És jönnek hát az évszakok.
Rám borul a kaszás csettegõ fa,
Huhogó baglyok s varjak ülnek rajta.
Virágos szivárvány
Üvegbõl van, ráesik a Nap korona,
A szilánkok hullnak a földre.
Csattannak, pendülnek egyet,
S leborulnak, háztetõket formálnak,
Elolvadnak a napfényben.
A Magyar zászló szivárvány még
Mindig lebeg, lobban a napfény
Oszlopon
A holdba bele van állítva mint
Nagy gyertya.
Csillagok veszik körbe, hogy ne
Nyugodjon el a zászló.
A csillag ló felnyargal az égre.