A KINCS TE VAGY!
Írta: krisztina Dátum: Június 23 2007 05:59:13
**********
"Ha mosolyod nem látom er?m sincs"
**********
Teljes hír
A kincs te vagy!
Lehajtott fejjel néztem az utat,
két szemem minduntalan kincs után kutat.
Sosem leltem semmit, sem gyöngyöt sem értéket,
szegénységhez szokva tartottam mértéket.
Lelkem is szegény volt, kihunyt a fénye
nem nyílt virág szívem kertjébe.
Bánatba mélyülve majdnem feladtam,
mire feleszméltem társtalan maradtam.
?ztem minden felém nyújtott kezet,
tiltakoztam, s tudtam ez magányhoz vezet.
Aztán megjelentél mint bús égi vándor,
hirtelen közelinek t?nt a messzi távol.
Valamiért hittem és ittam a szavad,
eljöttem hozzád, és lelkem lelkedhez tapadt.
A pofonok után, éreztem! - nem tudok szeretni,
bánatot rosszat, verést, feledni.
Még is úgy érzem én kevés vagyok neked,
bármit megtennék , hogy szívedben els? legyek.
Szomorú szemed sok titkot rejt még el,
szenvedsz,de kérdésemre szád nem felel.
Ilyenkor futnék menekülnék, hidd el messze,
nem érdekelve hol ér a magányos este.
Ha mosolyod nem látom er?m sincs,
ölelj át és mond szeretsz drága kincs!
Évek múltán a ráncot is imádom arcodon,
könnyes szemed majd szárazra csókolom.
Csak hagyd hogy szeresselek édesem
adj er?t, hitet, énnekem!
Nagy Krisztina
Pécs, 2006, Szeptember, 22