újévi üresség
Írta: Mephisto Dátum: Január 09 2015 06:25:46
V
előbb köréd folyik
aztán lüktetve
feloldódsz benne
vele
Teljes hír
előbb köréd folyik
aztán lüktetve
feloldódsz benne
vele
csordogálsz tovább
álmosan
monoton ütemre
minden lassabb
minden szürkébb
minden egyszerűbb
nem értesz semmit
mindennel egy vagy
mégsem kérdesz semmit
pattog a szemhéj
ahogy a pillák lecsukják
és újból rányitják
a világra szemed
füledben lüktet
melled kasában viszket
monoton vergődik
vállaid közt a szíved
nem bűnös
nem áldozat
nem angyal
és ördög futára sem
meg még vagy ezer dolog
nem vagy
és bármi ha eszedbe jut
csak legyintesz
ez sem te vagy
a zene mintha csak
egy süketszobán
kívülről jönne
nem hatol a lelkekbe
nem mozdulnak a lábak
még csak nem
nem is szorítod a szájad
összetapadt ajkak
nem koccan a fogad
görnyedtre húzod a hátad
csak nyeled
unottan a nyálad
csöpög belőled a bánat
csendben emészt a gyomor
görcsösen rángat
savba mártja minden imádat
sóhatjtva fordítod el a fejed
lám ott egy ablak,
s hogy mi van azon túl
csak gépiesen lesed
kinézel
látod ahogy
itt gyerekek sírnak,
ott pedig nevetnek
itt egy pár két szája csókol
amott egy galamb turbékol
van aki a buszt üldözi
más meg a kutyáját kergeti
egy macska lustán nézi le
egy balkonról a világot
egy másikon öreg néni
locsol sok kis virágot
arrébb
egy kéz megfog
egy másik kezet
egy cipő eltapos
egy száraz falevelet
egy szőke fej ráhajlik
egy széles vállra
egy kar ráölel
egy kedves lányra
a sötétben
az üresség monoton
lüktetve átölel
a magányhoz is két ember kell