Konstans
Írta: lambrozett Dátum: Január 11 2015 17:20:11
V
Az jutott eszembe akkor, hogy ha egyszer,
csak egyetlen egyszer érinthetném szíved, -
s közelebb engednél magadhoz már végre,
oly' közel, hogy fájjon, ha tán elveszíted
Teljes hír
Az jutott eszembe akkor, hogy ha egyszer,
csak egyetlen egyszer érinthetném szíved, -
s közelebb engednél magadhoz már végre,
oly' közel, hogy fájjon, ha tán elveszíted
azt, mit szentként őrzöl lélek-lakat alatt, s
kendőzöd, miként zörgő avart hó-suba; -
és félsz, annyira félsz magadat megnyitni...
mert eddig senkihez sem szólt az a csuda,
mely ott rejtve benned most tanul beszélni;
szerelmes, érzelmes hangzókat gyakorol, -
közben tágra nyitott pupillákkal eszmél...
hiszen sosem látott messzeségbe sodor,
s mégis közelebb érsz mindig a Nagy Úton,
amin mögötted én boldog társ-magányban
megyek, abban bízva : egyszer észreveszel,
egyszer hátranézel, ...biztosan...elszántan. -
(2014. november)