Csak egy gondolat
Írta: Zsu27 Dátum: Január 16 2015 14:24:34
Gy.
Csak egy gondolat, nem több,
csupán ennyi időnk van dönteni,
jót vagy rosszat teszünk,
hogy az eszünk,
vagy szívünk vezet,

Teljes hír

Csak egy gondolat, nem több,
csupán ennyi időnk van dönteni,
jót vagy rosszat teszünk,
hogy az eszünk,
vagy szívünk vezet,
és hogy ez a felekezet,
ahová e döntés vezet,
valóban az-e,
kik mi magunk vagyunk,
valóban oda vágyunk,
csak mert magányunk,
kihűlt ágyunk,
vagy nem létező érzéseink,
tereltek, rég elfeledtek,
nem szerettek,
nevettek.
Hová vezethet,
ha a múltban megélt rossznak
helyet adsz a mindennapokban?
Ha nem látsz csak feketét, és fehéret,
és mert véled, hogy megéget,
beéred, a szerelem színházával.
Játszod benne a machot,
a félénket, nebántsvirágot,
kit mindenki csak bántott,
meg nem értett,
keresve, ki szintén eltévedt,
hátha majd a vak vezet világtalant
ezegyszer jó véget érhet.
Azonban mi ez a pillanat,
szikrázó fényesség veri tükrét szemednek,
hogy vakságodból ébredsz,
ha nem akarod is elér a végzet,
hisz szeret,
fogja kezed,
vezet, egyenesen a szívébe,
hogy otthonra lelj.
Lelked már nem vacog,
elfogadod, jó kis vacok,
melegszel.
Fészkelődsz, és meglepődsz,
pont rád szabták,
jó rád, neked teremtve,
neki is napjai peregtek, nélküled.
De nem, nem hagy a piszok,
a szenny, mit hoztál,
vele együtt úsztál
bele, fészkedbe piszkítottál.
És most ülsz a közepén,
és tűnődsz, hogy meseszép lakod,
már eszi a penész.
Csak egyetlen gondolat,
hogy míg eszedre hallgatva
fontosabb volt az imádat,
a mindenre bólogató balgaság,
az a drága lány,
és a lak, mit újra rendberak,
majd...
nem fog-e eszevesztett, menthetetlen
hiányozni szívednek,
mi újra csak vacog,
és azon pattog dacosan,
hogy le az ésszel,
félre az egésszel,
és általa, vele, szeretettel
mennyire többre vinnéd, Ember.

2015. január 6.