Szívemben ismerõs érzések
Írta: kormi37 Dátum: Február 19 2008 14:38:29
De a lelkem minden hajnalon felzokog érted.
Egyszer majd begyógyul ez a sebesszív,
H
Teljes hír
Szívemben ismerõs érzések kavarogtak,
Újra elõ jött amikor megláttalak.
Izgatottan, lehajtottam fejem,
A szemedbe nem mertem belenézni kedvesem.
Újra tombolt ez a végtelen érzés szívemben,
De a fájdalom nagy volt úgy hiszem.
Elhagytál, mert azt mondtad nem szeretsz,
Most elõttem állsz és fognád kezem?
Mit mondhatnék neked sok év után?
Nélküled éltem le sok évet már.
Elszálltak azok a szép évek,
Hadjuk a múltat pihenni végleg.
Fájdalmas könnyeid kicsordultak szemedbõl,
Bevallottad, hogy én voltam az igazi szeretõd.
A múlt érzéseit felszakítottad most bennem,
Fáj a szívem és a lelkem.
De mit kezdjek ezzel a vallomással?
Elrejtettem fájdalmamat örökre,
Örzöm szívem belsejében, ezt az igaz szerelemet,
De Téged soha el nem felejtelek!
Ezt már csak neked kell megemésztened.
Hullik könnyed, most neked is mint a zápor,
Az életemet veled is élhettem volna látod?
Elrontottam ne haragudj érte,
Fájó szívemet leteszem elébed.
Ne tapossd el a mi szerelmünket soha,
Mert az élet volt hozzánk olyan mostoha.
Köszönöm, hogy az élet elémhozott,
Újra és utoljára láthattam az arcod.
Had repüljön engedjük el végleg, ezt a szerelemet,
A habosfellegekben majd megpihen csendesen.
Szeress újra mást, és boldog légy,
Te megérdemled, mert a szíved tiszta, minta a fény.
Tovább állok megyek nélküled,
De a lelkem minden hajnalon felzokog érted.
Egyszer majd begyógyul ez a sebesszív,
De akkor már mással élek, aki engem szeret és hív.
Éld nélkülem boldogan életedet!: Ég veled!!!