Körhinta
Írta: gondola Dátum: Február 20 2008 03:57:13

---

I

Nem is oly rég gyermekként éltem én,
s oly sok csínyt követtem el tinédzserként.

---

Teljes hír

---

I

Körhinta

Nem is oly rég gyermekként éltem én,
s oly sok csínyt követtem el tinédzserként.
Kamaszként átéltem több szerelmet,
míg rám köszönt kivel életem-képzeltem.

Tekintete könnyen rabul ejtett
s tudtam jól, ha eljön az idõ, Õ az enyém lesz.
Akartam s Õ akart ennyi elég volt nekem
éreztem már rég, e férfi nekem rendeltetett.

Nagy lendülettel, boldogan kezdtük közös életünk,
s apránként elõteremtettük mi kellett nekünk.
Tekintete ma is rabul ejt éppúgy, mint rég
Õ lett legfõbb támaszom, s közben eltelt huszonhat év.

Most ugyanezt a fényt látom leányunk szemében,
s öröm nézni mily boldog szerelmével!
Olykor elidõzik rajtuk tekintetem
s a finom ölelések, a lopott csókok oly ismerõsek.

Azt teszik, mit mi húsz évvel ezelõtt
tervezgetik közös életük, s a jövõt.
Szívünk féltõn követi léptük
s örülünk, ha elfogadják segítségünk.

Mintha körhintán ülnénk, úgy telnek az évek
Szüleink is így tettek, csak más világban éltek.
A körülöttünk változó külvilágban egy marad csupán
mi mindig ugyanaz, s ismétli önmagát:

A szerelem, a vágy férfi s nõ iránt,
az olthatatlan szomj, mit egyformán élünk át.
S a körhinta forog, forog szüntelen
leszállni róla, míg élünk, nem lehet.
(2003. 01. 19.)