Khazad-dum hajnalán
Írta: Hullocsillag Dátum: Január 26 2015 05:10:52

---

H

Csak kő kopog, de nem zúg már a hegy,
Míg idő sodrába veszett az Egy;
Kapu zárul, mint kriptára födém
Mória porral tépett sírkövén,

---

Teljes hír

---

Csak kő kopog, de nem zúg már a hegy,
Míg idő sodrába veszett az Egy;
Kapu zárul, mint kriptára födém
Mória porral tépett sírkövén,

Suttogássá hull a rúnák fénye,
Csírát vet az árnyék szövevénye,
Most sötét neszel sötét ajakkal
És mint lepel borul rá a négy fal,

Jégtorokkal üvölt bár a szél fenn,
De halk sóhajba fagy a föld itt lenn,
Még mormol, még daccal dobban a mély,
Aztán elnyeli mind a néma éj,

Nem csendül vörös vas, nem szól az érc,
A gyász hangján hallgat a büszke bérc,
Múlttá kopik a tárna: Khazad-dum,
S hiába ragyog a Hold a kapun,

Már alszik Durin, alszik a csarnok,
Alszanak szekercék, pajzsok, kardok,
A hegy áll - idő s mese továbbmegy,
Míg feltámad a tűz s vele az Egy.