Egy hajléktalan gyermek élete:
Írta: pisch_ferenc Dátum: Január 28 2015 05:08:39
H
Kisgyermek sírása hallatszik az utcán,
Szakadt ruhába menedéket keres
És szomorúság van az arcán.
Az élet kegyetlen sorsot szabott rá,
Teljes hír
Kisgyermek sírása hallatszik az utcán,
Szakadt ruhába menedéket keres
És szomorúság van az arcán.
Az élet kegyetlen sorsot szabott rá,
Mert apátlan, anyátlan lett az árva,
S elfeledte már, hogy mi a boldogság!
Nem volt már senki-e, se
Egy maga kóborolt,
Azt sem tudja már mi a család,
És egyedül csatangolt.
Ételhez is úgy jutott, hogy valaki megszánta,
A világ is magára hagyta, mert
Szülei meghaltak és nincs már családja.
A törvény is összeesküdött ellene
Egy kapualjba csendben megpihent,
Külleme koszos volt s nem volt mit enni-e.
Egyszer éppen arra sétált,
Egy elkeseredett özvegyasszony,
A szíve megesett e gyermeket látván,
Szeme könnybe lábadt, megsajnálta,
Hogy a kis árvának védelmet nyújtson,
A gyermek újra boldog volt,
Mert lett neki mamája.