Nagy plüss mackók és szívek
kifacsart átmosott lelkek.
Összetört szívek kiknek egy ajándék elég lehet vagy akár a szép szó
és ismét életre kelve egésszé olvadva ujjongva dobognak legbelül
lelküket szépítvén mint akár egy lányregény.
Pár nap múltán ugyanaz folytatódik
ám hiába a csoki a bon-bon a gyertyafény
nem csak e nap létezik a szerelmeseknek e földtekén.
Ha szeretünk mindig is szeretni fogunk szívünk úgy dobog és azért akiért,
de ha már nem érzünk semmit sem mindhiába,
egy nap miatt nem veszhet egy élet kárba.
Vérző szívek tömkelege kifacsarva több hegekkel ellátva, az a baj,
hogy az emberek csak legtöbbször játszanak
nem mondják meg az igazat.
Álarcot viselnek,
nem mutatják meg az igazi énjüket.
ám bízni és remélni mindig lehet.
S aki még nem találta meg az igaz szerelmet az is megfogja idővel lehetséges.