A fülemben zakatol a szívem...
Miért nincs gondolat szelektíven?
Ha a varázspálcám meglendítem...
A gondokat nézni objektíven,
s megoldani őket kollektíven...
De ez nem megy... a teher rád szakad,
bár oldottál már meg cifrábbakat.
A sok feladat csak úgy rád ragad,
nem tudod már oltani szomjadat...
Csak nyugalmat és békét szomjazol,
de a sors csak alig bizonylatol...
A probléma csak rakódik lelked
tükrére... éj álmatlanul telhet...
Tanulnod kell még az önfegyelmet,
nem folyvást, mindenben megfelelned...
Ismerheti a sors a kegyelmet,
csak önmagadat kell megkeresned...
Szőke Zsuzsanna, 2015. 02. 15.