Mekkora nagy ökör vagyok,
nem láttam a fák között
melyik az út, merre tartok
szívem kékbe öltözött...
Elhittem én minden szavad
elűztem a gondodat,
akartam, jól érezd magad,
nem tudtam, hogy fondorlat...
Itt egy léggömb, ott egy labda,
játszottál a lelkemmel
örültem, az élet adta,
minden egyes percemmel
óvtalak és féltettelek,
én voltam csak ott veled,
amikor a hited veszett
én fogtam a két kezed...
Mekkora nagy ökör vagyok,
nem láttam a kék eget
azt mondtad, "én meg is halok"
ha nem maradok veled...
Elhittem én minden szavad,
most már tudom, hiba volt,
nem adtad te soha magad,
lelkeden egy tintafolt...
odacsöppent mikor írtál,
hazudott a két szemed,
ha úgy kellett, akkor sírtál
csak maradjak ott veled
Tintafolt a szép lelkeden
ott marad míg élni fogsz,
megbocsájtok, mert szeretem?
Töröltelek, nyílt titok!
Szárnyal most a képzeletem,
nem tudom, hogy mit tegyek,
soha nem fénylesz már nekem
igaz lényed nem lelem!