Posztmodern esti mese Petinek
Írta: Manocska Dátum: Február 21 2008 09:59:40
S Démonságod miként ez országot járja,
Figyelmes lesz Eltévedt Költõkirálylányra.
C
Teljes hír
Posztmodern esti mese Petinek
Ma szép mesét mondok Neked, Szerelmem.
Elég nehéz volt ily szépre szerelnem,
De lám, sikerült, kezdeném,
Csillagról és Holdról szól e költemény.
Lila Gyémántpalotaországban, mely a tudás otthona
És ahova nem léphet be senki, ki ostoba
S hol a balga ember eltéved,
Tengeti napjait Táncoslábú Démoniõfelséged.
Terembõl terembe vonul és csodálkozik a világra,
Felháborítja annak minden egyes hibája.
Mert felséged lelke tiszta, mint a hó,
Mondhatni egy szebb világba való.
S Démonságod miként ez országot járja,
Figyelmes lesz Eltévedt Költõkirálylányra.
Eltévedt Költõkirálylányban a vér is megfagy
S minden idétlen hülyeséggel felhagy,
Mikor Táncoslábú Démoniõfelséged
Tekintete az övéhez téved.
Csakhogy a Király tekintete higgadt:
-No Királylány, ezt rendesen megszívtad!
Nem kellesz te a Táncoslábú Királynak,
Hisz része vagy a csontig romlott világnak.-
Sírva fakadt Eltévedt Költõkirálylány
Nincs mese, s hazugság a szivárvány.
Csoda sincs, szemfényveztés minden,
El szeretne szökni, örökre el innen!
Könnyeit csak itta a téli szürkület,
Míg fütyült a mobilja :"Üzenet érkezett"
Az sms-ben a Király írta, hogy "Szia"
Hát mégsem tévedt el az a sokszor mondott ima?!
Örült, táncolt a Királylány,
Tündökölt az égen a tarka szivárvány,
Létezik csoda is, a mese a valóság
Örök az élet, nincsen mulandóság!
Másnap a Királylány elkapta a Királyt,
Órákig köszönte a varázslatos sziát.
Közben ölelte, szorította õt,
(Szegény, nem is kapott levegõt!)
Mégis hagyta s viszont karolta,
Szerelme fejét a vállára hajtotta.
"Hozzámjössz majd, Hercegnõm?"
-Kérdezte Táncoslábú Démoniõfelséged.-
"Igen, leszek a feleséged."
-Válaszolta Eltévedt Költõkirálylány-
"S figyelj rám, ha akarod, megjavulok,
ha szeretnéd, csillag leszek nagyon..."
-így a Király:
"Én pedig a Holdad, Kedves Csillagom...."