Robert Burns: John Anderson, My Jo
John Anderson, my jo, John
When we were first acquent,
Your locks were like the raven,
Your bonnie brow was brent;
But now your brow is beld, John,
Your locks are like the snow;
But blessings on your frosty pow,
John Anderson, my jo!
John Anderson, my jo, John,
We clamb the hill thegither;
And monie a canty day, John,
We've had wi' ane anither:
Now we maun totter down, John,
But hand in hand we'll go,
And sleep thegither at the foot,
John Anderson, my jo!
Robert Burns:John Anderson, én részem
Amikor az első megismertetésünk volt,
a hajfürtjeid olyanok voltak, mint a holló,
a csinos szemöldököd széles volt,
de most a szemöldököd vén, John,
a fürtjeid olyanok, mint a hó;
de áldott rajtad e jeges por,
John Andersen, és részem, John.
John Anderson, én részem, John,
együtt kapaszkodtunk a hegyre,
és eljött a fordulat napja, John,
mi mások lettünk;
nemsokára ide-oda rángatva támolygunk le, John,
de kéz a kézben fogunk menni,
és együtt alszunk el a (hegy) lábánál.)
Robert Burns: John Anderson, szívem
John Anderson, szívem, John
mikor megláttalak,
csodás szemöldököd volt,
és hollószín hajad;
szemed, John, vaksi rég,
de így is kellesz nekem;
hajad hiába hófehér,
John Anderson, szívem!
John Anderson, szívem, John,
voltunk a csúcson is;
de onnan lejt az út, John,
s a múltunk búcsút int:
letámolygunk lassan, John,
együtt, kéz a kézben,
a völgyben vár az álom,
John Anderson, szívem!