Анна Ахматова: Распятие
Не рыдай Мене, Мати,
во гробе зрящия.
Хор ангелов великий час восславил,
И небеса расплавились в огне.
Отцу сказал: "Почто Меня оставил!"
А матери: "О, не рыдай Мене..."
Магдалина билась и рыдала,
Ученик любимый каменел,
А туда, где молча Мать стояла,
Так никто взглянуть и не посмел.
Anna Ahmatova: Keresztút
"Ne zokogj anyám,
ne sirass el még"
A végzetes órán a szeráf karnak
himnusza szárnyal, s lángot vet az ég.
"Atyám, mért hagytál el, mért nem látlak?"
"Anyám, ne zokogj, ne sirass el még..."
Magdaléna arcán könnyek árja,
a legkedvesebb dermedten áll,
senki nem néz a néma Anyára,
de fájdalmáért mindenki szán.