Friss újság kezemben, átfutom a híreket,
azok is épphogy átfutnak szememen,
meg sem érintenek.
Egymást marják az emberek, a népek,
sűrgetik a véget,
annyi minden jót tehetnének.
Már nem fáj a tétlenségem,
a rossz hétköznapi, megszokott lett,
ellene nincs erőm, közönyösen nézem.