Radmila Markovity
Magyar szólások és közmondások
Míg jól éltem,
királytól sem féltem.
Aztán dugába dőlt
minden tervem.
Ha haladtam elvárták,
amennyit előre, kettőt hátra.
Szívem titkos reményét
ebek harmadjára vetették.
Lelkem nyugalmát,
a sutba helyezték.
Gondolataim menete
a tragacson esett át.
Akaratom rázták,
mint Krisztus a vargát.
Egy életem, egy halálom.
Jégre léptem, nem
féltem az eleséstől, a haláltól.
Bajszos emberrel még ma is
a sarat kiállom.
No, de hagyjuk!
Sok beszédnek, sok az alja.
Inkább énekeljük:
Úgy szép a szegénység,
ha semmink sincs.