Anna Ahmatova: Я спросила у кукушки…
Я спросила у кукушки,
Сколько лет я проживу...
Сосен дрогнули верхушки.
Желтый луч упал в траву.
Но ни звука в чаще свежей...
Я иду домой,
И прохладный ветер нежит
Лоб горячий мой.
(Megkérdeztem a kakukkot...
megkérdeztem a kakukkot,
hány évet élek...
fenyők csúcsai megremegtek,
sárga fény hullott a fűre,
de semmi hang a friss ligetben,
Megyek haza,
és a hűs szél kényezteti
forró homlokom)
Anna Ahmatova: Mondd, kakukk...
Mondd, kakukk, az életemre
mennyi évet szán az ég...
Megremeg az ág, s libegve,
mélybe hull a sárga fény.
Friss ligetben egy hang se szól...
Vár reám az út,
lenge szél a homlokomról
fújja szét a bút.
_____________________________