Megtanultam
Írta: csak-fater Dátum: Február 22 2008 08:19:27

Mindennek pontosan meg van a maga ideje,
S mindennek, mindenkinek meg van a maga a helye.



H
Teljes hír

Megtanultam

Hosszú, göröngyös utam során, megtanultam már rég,
Hogy csaló is lehet a szép kép, s nem mindig kék az ég.
Míg fenn, a kékséges égen, tündökölve ragyogón virít a Nap,
Idelenn, a Föld kerekén járva, melegébõl nem mindenki kap.

Hervadozó rózsának, bágyadt kedve, s halovány az orcája,
Nem kell, hogy egyedül legyen, hisz neki is lehet párja.
Hogy a hab nem csobban, folyóvíz soha nem koppan,
Azt, hogy az önvád sebez, mar, e világon a legjobban.

A magányos esték, éjszakák sötét, csendes ege,
Kéretlenül betakar, szemfedõnek is elég lenne,
Sok is az a vászon, hagyni kell, másnak is maradjon,
S az idõt is bíz, hagyni kell, nem kell, hogy rohanjon.

Mindennek pontosan meg van a maga ideje,
S mindennek, mindenkinek meg van a maga a helye.
És ne vond nekem itt a vállad, hogy nem érdemes,
Mert igen is, van mindig valaki, aki épp téged keres!