Édesapját iskolaszolgának hívták,
ezermester keze miatt kapott munkát.
Dolgát éjjel-nappal felelősen végzi,
ezért ott helyben egy lakást adtak neki.
A pici otthont fiaként örökölte,
végezzen jó munkát ezt várták el tőle.
Alacsony a lakbér, minimál a bére,
meg van elégedve nem nagy az igénye.
Ma mondták - nem kell ide iskolagondnok,
hagyja el a lakást adtak egy hónapot.
Fejére szakadtak hírtelen a gondok,
nem érti mért nem kell iskolának gondnok.
Se lakás, se állás mehet az utcára,
ha nem talál munkát felkopik az álla.
Egy nunkahelye volt? Meglátják a korát,
kézzel írt életrajzát el sem olvassák.
Lassan fészket raktak benne a kételyek,
ötven felett zsugorodnak az esélyek.
Mély sűrű ráncokba redőz a homloka,
hiába minden, csak lábát koptatja.
Bizalma megrendült, kihez fordulhatna,
Isten sem segít, ha erőtlen az ima.
Kétségek gyötörték jövőjén aggódott,
szeme feketének látta a holnapot.
Az utcán szívéhez kapott, összeesett,
élesztgették, a mentő gyorsan érkezett.
- " nincs pulzus se szívhang úgy látszik feladta,
nem volt öregember, még élhetett volna"!