Holdvilágnál…
Írta: KiberFeri Dátum: Március 22 2015 08:27:21
V

Olyan vaksötét van, csak a Hold világít.
Nem tudom, mit higgyek, de talán nem ámít.
Szépen beragyogja tájat, fényre derít,
Én csak megyek az utamon... tovacsábít.
Teljes hír

Olyan vaksötét van, csak a Hold világít.
Nem tudom, mit higgyek, de talán nem ámít.
Szépen beragyogja tájat, fényre derít,
Én csak megyek az utamon... tovacsábít.

Lépésenként kapaszkodok egy-egy lanyhuló fénysugárba,
Ez vezet az utamon, én vele sötétbe, egybezárva.
Mindenhol fényt sejtet, mintha ördög lámpása lenne,
Hajnal felé már halványul, készül… már hazamenne.

Megint jó volt vele vándorolni az utamon,
Bejártam vele sok-sok mindent, rejtek-utakon,
De hajnalodik, utamnak vége, közeledik a reggel
És várom, hogy találkozzak a derűs, virágzó rétekkel.

Vecsés, 2012. augusztus 20. – Kustra Ferenc