A szél
Írta: lazarhzs Dátum: Március 28 2015 17:33:30
V
Hittem, ismerem már minden arcodat,
ha dühöd korbácsol tajtékzó hullámokat,
drága mívü csipkével borítva a partokat,
vagy szelíden dajkálsz fakadó bimbókat,
Teljes hír
Hittem, ismerem már minden arcodat,
ha dühöd korbácsol tajtékzó hullámokat,
drága mívü csipkével borítva a partokat,
vagy szelíden dajkálsz fakadó bimbókat,
mikor karodon hozod a tavaszt.
Mikor átszaladsz faágak regiszterén,
csodálva hallgatom búgó zenéd.
Ha csikóként nyargalsz tavaszi réten,
tarka pillangót kergetsz át az éren,
hajló füzek sörényébe belekapsz,
megcibálod barka-díszes hajfonatukat,
vagy nyári esten öleled lágyan vállamat.
Ahogy bánat-rongyokat elsodorsz,
felragyogtatva a Nap-mosolyt,
égre varázsolsz tünde fényeket
s örvényedbe ölelsz fátylas ködöket.
Most böjti szélként szaggatsz ágakat,
szívünkből kisöpörsz mindent, ami fájhat,
hogy a kéklő égből aláhulló fények
könnyként égethessék tisztára lelkünket.