Verdesek kínlódva,
sötétbe burkolva,
Fénybe tekintenék,
de most vakít az ég.
Félelemmel telve,
rosszat nem feledve.
Ejön aki megment,
nem, ő már elment.
Dalát nem dalolja,
némán sem dúdolja.
A szél megérint,
fázom odakint.
Melengető fény,
most jobbat ígér.
Még sebezhető,
a kitekintő.
Isten is néz,
lenyúl egy kéz.
Segít felállnom,
nem megy még, sajnálom.
Erőlködik a szív,
a vágyam már hív.
Adj egy jelet,
Hátha megyek.
Mennék én rég,
Csak nyújtaná kezét,
Az aki szeret,
Felsegít, s nevet.