Tudtam én, hogy nagy bolond vagy,
azt nem hittem, hogy ennyire
felidegesíted magad,
tombolsz, ordítsz a semmibe...
Fákat téped, skizo' lényed
irányítja a tettedet
mondd csak most te mitől fénylesz,
agytekervényed elveszett...
Hozol reánk hideg havat
hülyeséged határtalan
nem érteni botor szavad
hol van józan eszed, ha van?
Tudtam én, hogy nagy bolond vagy,
most felülmúltad önmagad
miért van, hogy így gondoltad
él majd a ketté tört szavad
Szánakozva nézlek téged,
mutasd magad a dokinak
nem onthatod így a fényed
az emberek szólítanak...
Bevágtattál őrült elme
úgy széttépted a lelkeket
maradtál volna ott fekve,
szeretni téged hogy lehet?
Ja, persze, hát nem érdekel
hülyeséged már nyílt titok
azért mert te következel
szíveden virág, az nyíljon?
Leromboltál mindent, bolond,
szétszaggattad a holnapot
magad éppen magad korhold
szégyenkezz, csak jó nagyot!
De most már te híres elme
add csak helyed a Napnak is,
ott leszel Te eltemetve
sugarai felfalnak hisz
tudhatnád, hogy erősebbek,
májusnak szíve úgy dobog
rajtad ejtenek ők sebet
hülye fejed dobd, most dobod!