Kimondom a szót
Írta: csak-fater Dátum: Február 23 2008 07:29:42


Kimondom az izzó szót, kilépve jeges jelenbõl.
Kimondom a szót, mire készültem régen,

C
Teljes hír


Kimondom a szót

Belefér egész tündérország ugyan,
De kitolnám falait, csak hogyan...
Szûk lett a szobám, kicsi, olyan aprócska,
Telíti a társas magány, mégis szép, nem ócska.
Álmodtam én már benne sok égszépet,
Forró szerelmet, tavaszi színes képet.
Boldogság sóhaja, lélegzete az édes ábrándozás,
Ábrándozom, hogy jön majd az ébren álomutazás.

S most, most lesi utam sírószemû harmat,
Zúg, kitörni készül bennem egy erõs akarat.
Holdfényes jelekbõl, aranyfonállal szõve szívbõl,
Kimondom az izzó szót, kilépve jeges jelenbõl.
Kimondom a szót, mire készültem régen,
Átrágtam, formáltam sok álmatlan éjen.
Csituló szellõben, hevesen lángoló szóval,
Szeretlek! Szeretlek rosszal, s a sok jóval.